Érdekes, hogy mióta az Ügyvéd megcsókolt folyton olyan újságcikkekbe botlok bele, amik a hűtlenséget firtatják...ez megy már 2 hete: "XY elhagyja családját az asszisztenséért". "Z-nek megromlott a kapcsoalta feleségével és a bájos riporternővel randizgat mostanában." "Kinek mi számít hútlenségnek?"
Az utolsó szalagcím után feltettem magamban a kérdést: valójában mi is számít hűtlenségnek? Szombat este a barátnőimmel boncolgattuk a témát. Mindannyian egyetértettünk abban, hogy a megcsalás nem feltétlenül a testiségnél kezdődik. Van, hogy valaki lélekben már teljesen máshol jár. Én úgy gondolom ez sokkal nagyobb vétek, mint 1 becsúszott csók. Ott fekszel éjjel a másik mellett, de közben másra gondolsz. Azonban nem az én feladatom ítélkezni mások felett, mindenki maga érzi mennyire vastag a bőr az arcán... Ellenben az Ügyvédre nem úgy gondolok, mint egy házasságtőrő, léhűtő alakra. Ugyanis a megcsalásban is vannak ok- okazti összefüggések és számos miért, és persze a jó öreg közhely: mindig kettőn áll a vásár. Most biztos úgy túnik, hogy én mentegetem az Ügyvédet, de nem fogok magyarázkodni, lehet ez is közrejátszik. Mindenesetre én felmenteném a Tisztelt Bíróság előtt. A bűntudat legapróbb jelét sem fedeztem fel rajta az ominózus este óta. Én sem játszom meg magam mikor bejön az irodába...itt kezdődne a felnőttség?
A barátnőim elég vegyesen fogadták a hírt. Számos kisangyal és kisördög telepedett a jobb és a bal vállamra. Mindenki mondta a magáét és persze közben a kisangyalkáim engem féltettek. Kisördögeim viszont széles vigyorral az arcukon bólogattak. Édesek mind, de a döntés az én kezemben van. Ha... mindig az a fránya "ha" szócska! Sosem szerettem a feltételes módot, mert az nem biztosíték semmire. Ha sok pénzem lenne, ha vékonyabb lennék, ha jobban készültem volna... Tehát visszatérve, ha nem lenne nős, ha nem lennének gyerekei. De vannak, asszony is gyerek is. Rögtön kettő. Én meg, mint a vihar nyáron, feltűnök a színen és ezzel szétrombolok egy családot? Na azt már nem! Ennél több bennem a méltóság és az önérzet is. Meg engem ne úgy emlegessenek,hogy "az a repedtsarkú, aki elcsavarta a férjem fejét"! Jobb szeretem, ha becéznek!
Két verziót tudok elképzelni, mikor képes lennék belemenni egy ilyen bonyolult helyzetbe: 1, csak felesége van az illetőnek (tudom, tudom, önző dög vagyok, és női szolidalitás is van a világon...) 2, csak gyereke(i) van(nak) (az anyuka már más utakon jár). Azonban az 1,-es és 2,-es összemixelve már nagyon komoly és felelősségteljes dolog. Ezt neki is és nekem is szem előtt kell tartani.
